0-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y
Z

CD kritika

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3044

Igaz, ez még 2001-es megjelenés, de elég kevés hasonló stílusú csapatról írtunk eddig, ezért a jövőben "lerántjuk a leplet" néhány nu metal zenekarról is. Az első a sorban a Dry Kill Logic, akik természetesen amerikaiak, és '95 óta léteznek. '97-ben jelent meg az első EP-jük, rögtön utána olyan csapatok előtt játszhattak, mint az Exodus, a Flotsam & Jetsam és a Pro-Pain. '98-ban jelentették meg első teljes lemezanyagukat, az Elemental Evilt.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2775

A Dry Kill Logic is azon csapatok közé tartozik, akiket az ember meghallgat, aztán szépen berakja a polcra a cd-jüket, aztán azt veszi észre a következő takarításkor, hogy egy nyolclábú kukucskál a tok tetején iszonyú éhesen. Mondjuk ki: nem az eget-földet megrengető ötleteiről volt híres a csapat sosem.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 10071

Érdekes és tanulságos élmény olvasni a Dream Theaterrel foglalkozó magyar és külföldi internetes fórumokat, a csapat utolsó 7-8 éves tevékenysége ugyanis olyan szinten osztja meg a tábort, hogy az valami döbbenetes. A New York-i progresszív metal nagyágyúk minden rezdülését extázissal fogadó, borult fanatikusok és a csapat túlértékeltségét, szürkülését, sőt, kóklerségét (!) szinte vallásos küldetéstudattal hajtogató megmondók erdejében néha mintha el is veszne maga a lényeg.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2896

A legrangosabb nemzetközi dobos magazin, a Modern Drummer gyűjtött csokorba egy adag dobolásilag fontos felvételt, stílusoktól viszonylag függetlenül, és természetesen leginkább bőrpüfölőknek ajánlanám a korongot, van mire rácsodálkozni... De persze nyitott fülű zenekedvelők is megpróbálkozhatnak az anyaggal.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2830

Ez a lemezismertető tulajdonképpen egy posztomusz (vagy ahogy apósom mondta egyszer némi képzavarral: „poszporusz") cikk, hiszen az a csapat, amely ezt az albumot rögzítette, megszűnt létezni. A német prog másodvonal üdvöskéje, a Dreamscape pár éve még új énekessel állt ki egy hosszabb szünet után (End Of Silence – 2004, majd Revoiced – 2005, ez utóbbi anyag újra felvett nótákat tartalmazott), legújabb munkájuk megjelenését követően pedig az volt a legutóbbi fejlemény, hogy hárman kiváltak és ezáltal radikálisan módosult a felállás: új torok, basszer és billentyűs került a képbe.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3320

Rob Rockra nem nagyon lehet ráfogni, hogy ül a babérjain és malmozik. Jorn Lande-szerű pörgés nem jellemző ugyan rá, de azért nem kellett, és a jövőben sem kell nélkülöznünk heroikus dallamait. Volt ugye egy negyedik szólóalbum tavaly (sajnos még nem jutottam el oda, hogy meghallgassam), a Fires Of Babylon projekt veterán amerikai muzsikusokkal (ld. releváns cikk), ismét az ő hangjával készül a következő Impellitteri lemez és most itt van ez az anyag, amely különleges fontossággal bírhat Rob számára.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4500

A heavy metal reneszánszaként emlegetett folyamat továbbra is százával termeli ki az olyan bandákat, amelyek csak felmelegíteni tudják a főzeléket, tartalmat azonban semmilyen tekintetben nem hordoznak, így az egész műfajt és a hozzá tartozó életérzést (amennyi még maradt belőle...) szimpla gyorsfogyasztási árucikké silányítják.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2922

A fura nevet viselő Dreyelands 2002 óta létezik, és gyakorlatilag tán ez az első érdemi megnyilvánulásuk – legalábbis hangzóanyag formájában. Az utóbbi években folyamatosan dicsérték őket ismerősök (hm, shockos kollégák), így nem ért meglepetésként az anyag színvonala. Illetve mégis: az EP-n hallható három dalt végighallgatva azért rendesen a padlón csattogott az állam.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4047

A jól csengő Dream Evil név mögött nem más bújik meg, mint maga Fredrik Nordström, minden svéd albumok varázslója és atyja, a maga kis Fredman stúdiójával. A csapatban Fredrik maga pengeti a húrokat, mi több, a billentyűkön is az ő ujjai pilinckáznak. A dobos az a Snowy Shaw, akinek neve ismerős lehet mindazok számára, akik kedvelik King Diamond, illetve a Mercyful Fate munkásságát. A gitárokat pedig - Fredrik oldalán - Gus G. kezeli, aki a Firewind soraiban is megfordult. Ez a második album, amelyet a banda kiadott.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2807

Jesszasz! Akkora vehemenciával röffen meg a lemez, hogy azt hittem leszakad a fejem! Ultra-vastag brutál hangzás. Persze zsé-re hangolt gitárhúrok lobognak a hangszedők előtt. De állat módon szólal meg a bőgő és a dob is. Az első meglepetés akkor ért, mikor németül (!) szólalt meg - vagyis hörrent meg vokalista barátunk.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 5343

Ha a Messiah's Kiss a Metal címet nyomta rá új albumára, akkor mi legyünk még hangzatosabbak, gondolhatták ezek a fiúk, midőn összeültek és nevet terveztek elkészült munkájuknak. S lőn... Csak azt nem értem, hol van hozzá a könyv?

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 7352

A német doomcore csapat, a Drecksau tavalyi bemutatkozása, a Brecher ugyan hangzásilag nagyon állat volt, viszont a nótákat hiányoltam róla. Lássuk, mit fejlődtek egy rövid év alatt.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3645

Gyakran szokás megfeddni a true metal bandákat a zenei és szövegi klisékhez való ragaszkodásuk miatt. Nem mondom, valóban akadnak a külsőségeket röhejesen túlzásba vivő alakulatok, akik az egész tradicionális műfaj hitelét rontják. Fontos persze a kiállás, megjelenés, de végső soron a heavy metalban is a zene a legfontosabb.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 9319

Mit lehet még erről a csodáról írni, amit nem írtak le előttem mások? Hogy lehet ezerszer elkoptatott és oly szürkének tűnő szavakkal lefesteni ezen 5 zenész ajándékát nekünk, parányi földi halandóknak? Egy elvarázsolt világ. Meseország. Hangjegyekkel is lehet színházasdit játszani, azt már tudtuk. Álomszínházat. Viszont most tökéletesedett ki teljes pompájában a játék.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2653

A Dreamaker esetében az történt, hogy először a friss albumuk került a karmaim közé, mígnem a debütáló anyaguk jóval később – azaz most. Ezáltal végre megtudhatom, miként indított a csapat, miféle elképzelések előzték meg az Enclosed albumot, amely (általam) igencsak nehezen beskatulyázható lemezként látott napvilágot tavaly.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3437

Úgy tűnik, végleg megalomániába esik a Dream Theater. Hisz nem is olyan rég jelent meg a dupla koncertalbumuk, nyakunkon az új dupla stúdióalbum, közben pihenésképpen ez a tripla koncert... van mit emészteni.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2622

Nesze nekem. Kikaptam a cupákos multimilkós kérdést, mely imigyen szól: mi az ördög púpos-göcsörtös háta ez??? Előfigyelmeztetés: senkihez és semmihez sem tudom hasonlítani őket! Aki támpontot vár tőlem arra nézvést, mit érdemes beszereznie és mit nem, most épp úgy vakarhatja a búbját, miként én teszem.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 8274

Íme az új mű, amin megint lehet csámcsogni, elemezni, ésatöbbi. Duplán. Mármint dupla CD-t dobtak piacra a nem is olyan rég megjelent tripla koncertlemez után, hjja, kérem, ha valaki munkamániás, az elárasztja a szerencsétlen rajongókat bőven.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2786

Enyhén szólva kiolvashatatlan logó (de legalább nem cirkalmas), na jó, ez még tetszik is, már a borítón látszik, hogy valami művészkedni akaró zenekarról van szó. Az infólapjuk úgy indul, hogy öt év után végre itt a második lemez. Jaj, de minek?.. És milyen lehetett az első?

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 11470

Az a típus vagyok, aki még mindig hisz a csodákban. És a Dream Theater maga volt a Csoda, mikor megismertem, még az első lemezük idején. Hát még a legendás Images & Words album megjelenése után...

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2867

Nehéz helyzetben van az olasz Drakkar, mivel félúton elhúzott mellettük jó néhány olyan metal csapat, akiket mára már nagybetűvel jegyeznek a rocksajtóban. Labyrinth, Eldritch, Rhapsody, Domine, stb., mind-mind mérföldekkel utasította maga mögé a Drakkar típusú gyors, szintiben tocsogó power metalt.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4157

Azért nem semmik a Dream Theater-rajongók, azt meg kell hagyni. Imádják ugyan a bandát, de azért jó néhányszor le is húzzák róluk a vizes lepedőt: mintha csak saját maguknak tartanák fent azt az előjogot, hogy kedvenceiket fikázzák.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2868

Az olasz Drakkarnak, ha igaz, ez a harmadik albuma. Természetesen dallamos speed, vagy true metal, ha úgy tetszik (elég megnézni a kiadó nevét...), némi billentyűvel - és új énekessel. Eddigi teljesítményük emlékeim szerint igencsak harmatos volt, lássuk, mi változott!

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 8446

Egy újabb lemez a Dream Theatertől, amelyik vég nélküli vitákat fog kiváltani a rajongóikból. Sőt, már kiváltott. Kezdődött a borítóképpel, órákig elemezgették mindenfelé, hogy mi a fenét ábrázolnak a golyóbisok, meg különben is, az egyik nem jó helyen van.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2788

"A vár sárkányos már!", mormolja maga elé üveges szemekkel Danny Kaye egy antik filmben (The Court Jester). Aki azt hinné, hogy a sokfejű sárkányok földjén muzsikáló ifjak afféle kardcsörgetős, patadobogásos, vitézes-hősös battle metalt nyomatnak, hát az jó nagyot téved. Ráadásul a tetszetős, mesehangulatú borító is inkább a kőbaltás true metalra utal. A banda elnevezése biz' könnyen tévútra vezetheti azt, aki puszta szimat alapján skatulyázza be a csapatokat. Mert mi is rejtőzik voltaképp Sárkányország határain belül?

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 13708

Furcsa szerzet ez a Dream Theater, lehet szeretni meg nem szeretni, de abban mindenki egyetért, hogy enélkül a zenekar nélkül máshogy alakult volna a progresszív metal színtér a kilencvenes évektől kezdve. Az már egy másik kérdés, hogy ez a nagy invenció sokak szerint már lecsengett.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2969

Ismét alkotott a svéd hatosfogat, amelynek előző, Starfall című albumát örömmel és megelégedéssel méltattam annak idején. A melodikus és szimfonikus, ám gigasúlyokkal felvértezett, átgondolt és változatos powerben nyomuló srácok a Fredman stúdióban eszkábálták össze az Astronomy albumot, ami már önmagában is garancia a minőségi megszólalásra.