0-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y
Z

CD kritika

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3267

Az ex-Guns gitáros rémesen jellegtelen új albumot hozott össze. Az első hangoknál megütötte a fülemet a britpop bandák hatása, amit hősünk kevert a '70-es évek rockcsapatainak világával/hangzásával.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3081

Na emberek, megvan, mi hiányzott mindannyiunk életéből! Ez itt egy németországi székhelyű társaság, japán énekessel, most lökték ki ezt a tízperces, háromszámos maxit (bónuszként a címadó darab klipjével), sőt a sokadik lemezük is kint van már.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3932

Nem meglepő, ha Wim Kratsborn neve a legtöbb zenehallgató számára ismeretlenül cseng, elsőre magam is valami underground DJ-re asszociáltam, aki Amsterdam zöld füstben úszó klubjaiban szolgáltatja a talpalávalót véreres szemű triphopperek részére. Ezzel szemben személyében egy történész professzort tisztelhetünk, aki előadásait audiovizuális eszközök segítségével próbálja befogadhatóbbá tenni.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4106

A Dann Huff gitáros/énekes/stúdiós multitalentum alapította Giant alapműveket tett le az asztalra 1989-es Last Of The Runaways és 1992-es Time To Burn lemezeivel, személy szerint a valaha megjelent legjobb AOR / dallamos hard rock albumok között tartom számon ezeket. Igazán nagy sztárbanda ugyan nem lett belőlük – az első lemez idején inkább a Guns N' Roses-féle utcaibb vonal futott, a másodiknál meg már beütött Seattle és a grunge –, de a stílus hívei a mai napig könnyes szemekkel emlegetik ezeket az anyagokat.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3660

Hihetetlen módon elfeledkeztem erről a lemezről (illetve 2006 vége felé jutottam hozzá csupán), így jól le is csúszott az év végi listámról, de majd utólag belekozmetikázom. A hollandoknak úgyis bérelt helyük van nálam - nagyjából. A Home lemezzel gyakorlatilag folytatják a jó néhány lemez óta bevált formulát (illetve azt, amit a megosztó How To Measure albummal kezdtek, ami érdekes módon számomra az egyik legjobbjuk): lebegős dalok, pszichedelikus hangulatok, minderre Anneke angyali éneke.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3192

Rendkívül szellemes lemezcímmel áldották meg a GGFH (azaz Goat Guys from Hell vagy ha úgy tetszik Global Genocide Forget Heaven) válogatáslemezét, akik egyébként a nyolcvanas évek közepe óta léteznek, mégsem lehetett hallani róluk túl sokat errefelé. Nohát. Pedig ahogy nézem, elég kultikus egy zajbrigád lehetnek, és ezzel elmondtam róluk mindent.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2979

Az előző demón (2001-es), még Gate From Darkness voltak, de az "Of" nyelvtanilag helyesebb, mint, így javították magukat. Akkor is igényesebb volt az átlagdemónál a kiállítása a cd-nek, ez most is így van. A bookletben angolul is ott figyelnek a szövegek, helyette inkább feltekerhették volna a gitárokon a potit. A demó címe Friss zuhatag törjön!, ami nagyon "kátaitamásos", ő ír ebben a fura stílusban, úgy látszik másnak is tetszik, bár maguk a szövegek (kivéve az elsőt, ami egy Poe vers) még nem az igaziak...

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2853

Rég elmúltak azok az idők, mikor még hinni tudtam a rockzene lineáris, pláne exponenciális fejlődésében. Ismét divatba jött a hard rock, a stoner rock, a punk, majd sorban az összes többi, na, asszem ez lehetett a fordulópont, ennyi, mondtam, mostantól csak a legrosszabb bekövetkeztére vagyok hajlandó fogadni. Be kell azonban vallanom, erre azért én se számítottam. Visszatért a glam metal.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3974

Mindig is tudtam, hogy kis hazánkban van néhány kevésbé ismert, jó zenekar. A sásdi Gate Of Darkness is ezek közé tartozik, és ezt most már biztosan kijelenthetem az 'Elmúlás"-t hallgatva. Bevallom, én csak néhol találkoztam a nevükkel, a zenéjükkel meg még ennyit sem, ezért volt kellemes meglepetés ez a négy számos EP.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2702

Még meg sem száradt a tinta a Pat Travers lemezismertetőn, máris itt a következő remek blues/rock album. Bár az egy komplett feldolgozáslemez volt, ez pedig egy sorlemez, noha itt is szerepelnek más előadóktól feldolgozott számok, pl. Fats Domino-tól a Hello, Josephine, vagy az egyik személyes kedvencem, John Lee Hooker dala, a Huckle Up.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3057

Már a borítón lévő kígyónyelvű krokodilcsipeszek láttán szimpatikus lett a lemez, fogalmam sincs miért, de minden idegszálammal tudtam, hogy szeretni fogom. A Gardenian úgy hatott rám, mintha egy hörgős/dallamos/húzós svéd származású mamutcsorda tiport volna agyon, de mielőtt belezavarodom teljesen a zene által felsejlő nem éppen hagyományos vízióimba, el kell, hogy áruljam: a Gardenian határozott lépésekkel tapossa az utat, mind egyénibb hangzású világot tárva a kíváncsi fülek elé.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3698

A dallamos hard rock műfajjal azért kissé óvatosabb vagyok és elsősorban akkor kelti fel egy banda az érdeklődésemet, ha az énekes vagy a gitáros kiemelkedőt alakít. De persze a legjobb, ha mindkettő isten.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2964

Igazán impozáns kiadványt volt szerencséje megjelentetni a francia Gantz nevű hardcore/emo csapatnak az Impure Muzik jóvoltából. Képzeljetek el egy márványos hatású papírból készült borítékot (a lehajtókáján ott a nyálazós ragasztócsík, annyira jól megcsinálták), rajta egy rajz, meg a zenekar neve. Belül külön papíron a dalszövegek, és még egy külön keményebb papíron egy térkép, talán egy szigeté. Mondjuk a hardcore kiadók valahogy jobban odafigyelnek a különleges csomagolásra, fene tudja, miért.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2305

Amikor Szilvia szólt, hogy írjak már erről a lemezről, rájöttem, hogy ezt egyszer már magam is elterveztem, de aztán orvul megfeledkeztem a dologról, pedig az Empty Tremor lemezismertetőben még utaltam is rá, hogy várható kritika. Nincs tehát mentségem a kb. egy éves késésre, de mivel a jó zene sosem veszti aktualitását, talán kompenzálhatok valamit azzal, hogy most írok a rockopera második részéről.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4901

Sosem voltam egy megveszekedett szegecses metalista, ennek ellenére a Gamma Ray Powerplantjét bármikor szívesen hallgatom - és nem azért, mert most ez újra divat! A felemelő heroikus énekdallam-hegyekkel átitatott szélvész nóták egy hurrikán erejével törnek elő a hangfalakból, amihez a kitűnő bika hangzás rápakol egy lapáttal.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3646

Gene Simmons - akad vajon olyan az idetévedők közül, aki ezt a nevet nem ismeri? Aligha. Ha mégis: Simmons a KISS alapító basszusgitáros/énekese, eredeti nevén Chaim Weitz, aki 1973 óta több, mint 85 millió lemezt adott el, és saját bevallása szerint mintegy 4600 nővel volt kapcsolata élete során. Egyébiránt magyar felmenőkkel büszkélkedhet, akik a világháború idején menekültek el egy Budapest melletti kis faluból.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 9353

Kai Hansen egy zseniális komponista. Ezt így, kész tényként tessék elfogadni! Milyen más jelző illetheti még azt az embert, aki gyakorlatilag egyszemélyben "felelős" az európai power/speed metal stílus kialakulásáért? Ráadásul Kai ma sem ül a babérjain, nagyjából kétévente menetrendszerűen leszállítja nekünk aktuális anyagát, miközben önismétlésnek a legapróbb nyomát sem érezni munkáin!

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3006

Újabb retro-rock csapat Svédországból. Mentségükre legyen mondva, hogy jók. Hülye nevük van, a cd borítója sem mindennapi - egy Malleus nevű olasz művész készítette, ami nekem nem mond semmit, de biztos neves ember, ha így külön megemlítették -, olyan, mintha valami jófajta képregény illusztráció lenne, mindenesetre sok habzó szájú majom vicsorog rajta.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4755

Bocsi a késedelmes tudósításért az érdeklődőknek, de a legújabb GR album csupán a napokban ért el hozzám. Tüstént jöjjön is a lényeg: ismét itt nyomul a kis vörös, aki nem azonos Vukkal, viszont az egyik legütősebb germán csapat (tök)feje. A Majestic pedig nem egyéb, mint amire a címe utal: fenséges és ízig-vérig proccos metal album.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4235

Azon filóztam, hogy most elég lenne egyetlen szót írnom, hogy jellemezzem az albumot, mégpedig ezt: TÖKÉLETES. De ebből nem derülne ki, hogy a holland csapat visszavett a rockból, hogy utat engedjen a samplereknek és mindenféle fura effektnek, hűen tükrözve az album témakörét, mely a végtelen űr világába kalauzol el minket.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 5216

Sokan esküsznek a Gamma Rayre és előszeretettel hangoztatják, hogy a régi társaival ellentétben bezzeg Kai Hansen mindig kitartott a Helloween eredeti irányvonala mellett, és különben is, mennyire egységes szintet hoz minden lemezén, a hasonló meglátások azonban némi árnyalásra szorulnak.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3706

Sokkal rockosabb. A hírek erről szóltak, ilyen lesz. Persze, a How To Measure-nél (ami, akár hiszitek akár nem, nálam máig 10 pontos, és imádom minden elszállós, lebegős, űrös pillanatát) minden bizonnyal rockosabb, több a gitár, viszont ne várjátok, hogy metalos lesz, mint az az előttiek, mert nem.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 5407

Nem vita kérdése, hogy Kai Hansen élő legenda, akinek a klasszikus Helloween és Gamma Ray albumokért minden körülmények között kijár a maximális tisztelet, ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy tévedhetetlen. Miután a '90-es évek közepén Kai elragadta a mikrofont a nála technikailag sokkal jobb képességű, ám sarkos Ralf Scheeperstől, a Gamma Ray folyamatosan egyre jobb albumokat csinált, alaposan hozzá is járultak a tradicionális heavy metal életben tartásához, majd újonnani megerősítéséhez.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3033

Digipack kiadvány, a Souvenirs lemezt előzte meg. Multimédiás, audio dal viszont csak három van rajta, noha az első rögtön 16 perces. A "sárga" lemez óta nem lepődök meg semmin, ezen sem.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3348

Nyugodtan kijelenthető, hogy a thrash metal újkori aranykorát éljük. Lényegében az összes mérvadó klasszikus csapat újjáalakult, mellettük pedig feltörekvő fiatal bandák armadája szabadult a világra az elmúlt években. Természetesen a fő bázis ezúttal is az USA, csakúgy mint jó két évtizeddel ezelőtt, azonban szép lassan az európai színtér is kitermeli a maga csapatait, melyek közül az egyik legígéretesebb az ír Gama Bomb.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4084

Keverd össze a How To... lemezt és az if_then_else elektronikus részeit, adj hozzá egy csipet fantáziát és lőn Souvenirs. Nagyon merengős, nagyon felkavaró, nagyon The Gathering. A nyitó dal These Good People már olyan szinten szétzilálja az érzelmeket, főleg mikor az egyes énekrészeket valahogy úgy keverték, mintha Anneke ott énekelne a szobában a füledbe... Meg a dobot is ilyenre keverték, imádnivaló!

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2999

Megjöttek a trappmesterek s velük egy nyájra való sárkány, kardos-vértes csaták, daliás hősök, kétlábdobok, vegyeskórusok és szpídes nyargalások. Vagyis ez egy afféle klasszikus, himnikus, epikus power album. Hammerfall rajongók, előre!