0-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y
Z

CD kritika

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2415

A kétszázmilliomodik metalcore zenekart sikerült előásnia a Metal Blade-nek. Mondjuk legalább bikán szól a lemezük (Andy Classen volt a producer, naná). Bár a dobok nem tetszenek. Meg olyan húzós is a zene. Mondjuk ránézésre húsz év alattiak a tagok, pattanások, félrefésült hajzatok ésatöbbi, ahogy a műfaj megkívánja. Biztos benne van a szerződésben, hogy milyen külső kell ehhez a zenéhez, ki tudja.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2754

A Neaera előző lemeze túl sok nyomot nem hagyott bennem, rémlett, hogy gyors, tikatikás metalcore-t játszanak, nagyjából feledhető formában. Ezen most sem változtattak, gyakorlatilag bemásolhatnám ide az előző kritikát. Ilyenkor fő a feje a kritikusnak: mi a tököt lehet írni olyan zenéről, ami csupa önismétlésből áll?

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4674

Ha vannak csodák a metal világában, akkor a Napalm Death nevű formáció maga a színtiszta rejtély. Adott egy idestova huszonhét éve működő csapat, amely már a kezdetektől a lehető legoffenzívabb zenét játssza, amely oly mértékben agresszív és antiszociális, hogy még Lionel Richieből is kihozná a vadállatot, s mégis, mára mind a zenei underground, mind pedig a mainstream közeg elismeri munkásságukat.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3581

A német Neaera eddigi pályafutása igazi sikertörténet. A zenekar 2003-ban alakult, a Malzan nevű death/grind csapat gitárosa, Tobias Buck hozta létre még The Ninth Gate néven, annak érdekében, hogy hardcore-os ötleteit is megvalósíthassa. 2004-ben aztán gyorsan fel is rántottak egy demót, ami akkora sikert aratott, hogy a Metal Blade rögvest szerződtette őket.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3613

Na, úgy látom, ma jókedvű kritikák jutnak nekem - influenza közepette nem is baj. Bevallom néktek töredelmesen, 16 éves korom körül én is átestem a true metal fertőzésen. Volt, ami ebből meg is maradt, és bár sokan szégyellik, én attól még szívesen emlegetem az Iron Maident, a Helloweent. Azonban van pár olyan banda, amikért tinédzserkoromban majd' meghaltam, most meg... öhm, mondjuk szépen, hogy elhatárolódtunk egymástól.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2607

Lehajtott fejű kopasz ember, ebből találjam ki, kit takar az NDV név... A zenétől sem lettem sokkal okosabb, finom, AOR hatású rockzene, amit az ember lazításképpen tesz fel, de akkor, ha a zenére is óhajt egy kicsit figyelni. A biográfiát fellapozva Nick D´Virgilio (Spock's Beard) nevét szúrtam ki elsőre - hahhh, innen az NDV, elmés... - tehát egy dobolóember olyan szólólemezét hallgathatom, ami nem a dobolásról szól.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2809

Hosszas keresgélés után sikerült csak némi információt találnom Naio Ssaionról, 2005-ös lemezének promóját ugyanis a Napalm Records mindenféle csatolt infó nélkül küldte. Modern, énekesnős, zúzós, kluttyogós metal hallható a korongon, melyet Barbara Jedovnicky hangja ad el és tesz érdekessé, meg az elég szokatlan hangzás.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 8489

Emlékeztek az 1994-es Black Sabbath tribute-ra? Azt a lemezt etalonként tartjuk számon a feldolgozásalbumok között. 10-ből 100 pontos, halhatatlan mű, tele nagyobbnál nagyobb zenei csemegékkel (Rob Halford és Wino eredeti Sabbath-tagokkal, Ozzy a Therapy?-val, Bruce Dickinson a Godspeeddel, aztán Biohazard, White Zombie, C.O.C., Type O'Negative stb.) és persze a csábító nevekhez méltó teljesítményekkel, ráadásul jóval a mai tribute-őrület előtt jelent meg.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2619

A Lifeforce kiadótól szokatlan módon egy atmoszférikusabb csapat lemezét ismerhetjük meg, akik ráadásul spanyolföldön éldegélnek. (Nem tévesztendők össze a francia black metal csapattal, a Nehëmah-val.) Az ember máris egzotikus zenét sejt ilyen bevezető után, ami részben így is van, legalábbis ha azt nézzük, hogy az Opeth-, Moonspell-vonala mennyire illeszthető ebbe a kategóriába, mivel a Nahemah abszolút mértékben őket követi. Az meg majd eldől, vajon egyéniség is szorult beléjük, vagy csak szolgai másolók.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3531

Ciki, nem ciki, de a Nasty Savage kimaradt az életemből, habár floridai thrasht játszanak immáron 20 éve. Mondjuk túl termékenyek sosem voltak, 1984-ben kiadtak egy demókazettát, amit kibővítettek 2002-ben, hogy újra hozzáférhető legyen. Az első stúdiólemez 1985-ben jelent meg, amit követett két évvel később egy újabb korong, majd '88-ban egy EP, aztán 1990-ben egy újabb stúdiólemez.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3044

Azt hiszem, azzal mindenki egyetért, hogy az északi, svéd vonalbeli black metal hordák között az egyik legjobban csengő név a Naglfaré. Az 1992-ben Kristoffer Olivius basszer és haverja, J. Rydén , az akkori vokalista által alapított csapat '95-ös bemutatkozó albuma, a Vittra igen nagy hullámokat vert fel a fekete fém műfajban, olyannyira, hogy a kritikusok is a Dissection méltó párjaként említették meg a zenekart, az említett albumot pedig sokan még ma is a svéd black metal egyik alapművének tartják.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2987

A svéd Narnia továbbra is a klasszikus gitárzene, Yngwie Malmsteen vonalán halad, első anyagukhoz képest sokkal húzósabb dalokkal, kitűnő színvonalon.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2934

57 másodpercig egyetlen hang szól valami szütymörgő hangszínen. Ezzel indul e kiváló black horda felvétele, így van időm szemügyre venni a borítót és a promólapot. 1994 óta léteznek. Szépek. Legalábbis a fehér alapon pandamacira mázolt gitáros fotója alapján ez egyre biztosabb. Százas szögek a csuklón, terepszínű kommandós gatya, elszánt "akarom a jégkrémemet, anyu, akarom, akarom, akarom" arckifejezés...

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3063

Svéd klasszikus heavy metal. E négy szó legkedvesebb a szívemnek zenei téren. (Illetve, bocsánat, három, hiszen "egy szót mondok: heavy metal!") Olyan fantasztikusan magas színvonalú klasszikus heavy metal muzsika egyik országból sem érkezik ilyen mennyiségben, mint a svédektől; olyan dallamérzéke és dalszerzői képessége egyik más nemzet metal zenészeinek nincs; ennyi hihetetlenül jó torkú énekes sehol máshol nem terem, mint ezen skandináv ország bokraiban. És ez már így van huszonévek óta.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3800

Hányattatott sorsa volt a zenekarnak - és ennek a lemeznek is az utóbbi két évben. A csapatot ugye eddig Dark Clouds néven lehetett ismerni, de egy ideje nevet váltottak, főleg a némelyest módosult zenei irányvonal miatt. Jól tették, a Nadir szimpatikusabb zenekarnév, mint a mára kicsit kliséssé fakult Dark Clouds.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3064

Kíváncsi lennék, vajon a Narnia film révén szerzett-e a svéd csapat új rajongókat. Nem lepődnék meg, ha így lenne, végül is immár majdnem 10 éve nyomják a Rainbow / Dio / Malmsteen / régi Europe- vonal tökéletes ötvözeteként aposztrofálható, keresztény szellemiségű dallamos metaljukat, zenekari koncepciójuk pedig jócskán merít a Narnia mesevilágából.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2992

Egylapos, fekete-fehér fénymásolat borítóval, egy minden feliratot nélkülöző blank cd-re égetve érkezett a két csapat split kiadványa. Oké, hogy andergrand meg minden, de srácok, legalább a számcímeket (a Step On It nótáira semmiféle utalás sincs) feltüntethettétek volna valahol, meg hogy mikor, hol, miért, ilyesmiket! Nem volna hátrány, ha extra kutatómunka nélkül is el lehetne helyezni a cuccot időben és térben.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3102

Bár a Narnia egy ideje már belépett az ún. soklemezes bandák táborába, még mindig tud meglepetéssel szolgálni. Legutóbbi lemezükön a finom progosodás volt újdonság, most pedig súlyosabbak mint valaha. Nem mintha eddig is jellemző lett volna rájuk a zenei „buziskodás", de azért a klasszikus Rainbow-Malmsteen vonalról nem rögtön a zúzás jut az ember eszébe.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3514

Még idén tavasszal jelent meg a Nadir új lemeze, a Those Who Bought The Rain, mely a tavalyi, Step On It zenekarral közös splitet leszámítva a második korong a sorban. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a Dark Clouds néven eltöltött időkről sem, így tehát mondhatjuk, hogy a Nadir tagjai sokat tapasztalt, veterán harcosai a magyar undergroundnak.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3625

A kilencvenes években jobbára kimértebb, letisztultabb irányban kísérletezgetett a Napalm Death, az utóbbi néhány esztendőben viszont fokozatosan újra teret nyitottak a grindcore elemeknek, így bizonyos értelemben a saját gyökereikhez kanyarodtak most vissza.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 5097

Itt a hamisítatlan kriptahangulatú doom metal stílus újabb művelője, ezúttal Finnországból, és persze ismét a Firebox kiadótól. Valódi zenekarról nem beszélhetünk (miként az Until Death Overtakes Me sem tekinthető annak), hiszen a zene, a szövegek és a stúdiómunka egésze is Sami Rautio munkája.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3587

Nem, ez nem stúdióalbum, hanem "csak" feldolgozáslemez. Nem éppen a kímélős, tinglitangli fajtából. 19 ultrabrutál istencsapása került a cd-re, jórészt olyan nevekkel, amelyekről a gyanútlan metalrajongónak lövése sincs, így fene tudja, mennyire gyúrták át az eredeti dalokat.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2950

A borítón is feszítő istenkáromló lány nem más, mint Tarrie B, aki a Manhole, majd a Tura Satana élén vált ismertté (előbbi csapattal Pesten is játszott a Fear Factory előtt), most pedig My Ruin néven próbálkozik. Eddigi munkáit, bevallom, nem ismerem, bár azzal tisztában vagyok, hogy lényegében az épp futó trendekhez igyekezett mindig is igazodni.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3329

Anno, valamikor a '80-as években Ozzy Osbourne és az Iron Maiden hatására váltam fémszívűvé, aztán hamarosan meg kellett tanulni az olyan extrémebb zenéket játszó csapatok neveit, mint pl. a Venom, Kreator, Slayer, vagy éppen a Napalm Death. Ami jelzi, hogy nem egy fiatal csapatról van szó.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2524

Három bűnronda csaj, meg egy Elvis-barkós fickó, ez a My Ruin. Ja, az ordítozó vokalista hölgy Tairrie B., aki nyilván híres, én nem annyira ismerem, viszont néha úgy néz ki, mint egy pufi Liza Minnelli. Csak nem énekel. Inkább rikácsol.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3948

Szinte hihetetlen, de a grindcore keresztapjának is nevezett Napalm Death immár 25 éve készteti albumaival a szervezetünket adrenalin-túltermelésre, roncsolja a hallójáratainkat, vesz arra rá, hogy koncertjeiken heveny léggitározásra adjuk fejünket (illetve kezünket). Ha kiadott anyagaik közül a lényeget kibányásszuk, az 1987-ben megjelent Scum óta ez a 12. hivatalos albumuk. És ha valaki azt hinné, belefáradtak volna, itt a Smear Campaign, hogy erre csattanós választ adjon.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 5172

Dobtam egy hátast, de komolyan! Jön egy huszonévesekből álló, tunéziai (!!!) zenekar és a létező legtökéletesebb Symphony X kópiát szállítja le, egy olyan dalcsokrot, amely nemcsak hogy méltó az eredetihez, de keleties témáinak autentikussága révén bizonyos értelemben túl is szárnyalja azt!