Október 22-én jelenik meg a Dream Theater tizenötödik stúdiólemeze. Az album címe A View From The Top Of The World lesz, és most megérkezett róla az első előzetes szám.

0729dt

Hét dallal érkezik ősszel a Dream Theater új albuma, az A View From The Top Of The World, amelynek produceri feladatait John Petrucci gitáros látta el James „Jimmy T" Meslin segítségével, a keverésben és a maszterelésben pedig Andy Sneap is részt vett. A borító Hugh Syme munkája. „Egyszerűen imádunk zenélni – mondja Petrucci. – Ez sosem múlik el. Imádom kiélni a kreativitásomat, imádok dalokat írni és megdolgoztatni az agyamnak ezt a részét. Jó ideje alkalmunk van már csinálni ezt az egészet, de sosem vesszük természetesnek. dreamtheater_cBármikor jövünk össze, tudjuk: sem magunknak, sem a rajongóknak nem okozhatunk csalódást, így megpróbáljuk még keményebben odatenni magunkat." „Minden lemezhez úgy kezdünk neki, mintha az első lenne a sorban – teszi hozzá James LaBrie énekes. – Eddig is óriási volt ez az utazás, de továbbra sem állunk meg."

A lemezre az alábbi dalok kerülnek fel:

01. The Alien (9:32)
02. Answering The Call (7:35)
03. Invisible Monster (6:31)
04. Sleeping Giant (10:05)
05. Transcending Time (6:25)
06. Awaken The Master (9:47)
07. A View From The Top Of The World (20:24)

A The Alien című dal máris meghallgatható. A lemez turnéja október 28-án kezdődik Észak-Amerikában, de jövőre minden bizonnyal Európa is sorra kerül majd.

Hozzászólások

0
Meszlényi Bálint
4 years ago
Furcsa érzés, de sok év után tetszik egy DT dal! :D Nem Images, neem Awake, de tök jó megoldások vannak benne, szerethető a dallamvilág, stb. :)
Like Like Idézet
0
Equinox
4 years ago
Teljesen korrekt, talán jobb mint a 2019-es lemez.
Like Like Idézet
0
kamikaze
4 years ago
A Manginis lemezek beharangozó első dalai közül eddig ez a legerősebb, de ebből sem lesz sláger. Nem is baj, sosem erről szólt ez a zenekar. Nagyon nagy újdonságok persze most sincsenek (vagy várjuk ki a végét?), de talán nem is baj. Ugyanakkor egy-két résznél azért felkapja a fejét az ember, hogy ezt így hogy? A fölényes technikai tudás előjön, erre is vártam a hangszeres betéteknél. Még ha nem is fogják megújítani önmagukat ,,csak" tartják a szintet, nekem az már elég. Főleg ennyi év után. Az a megérzésem azonban, hogy lesznek itt még érdekes mozzanatok. Valami azt sejteti, hogy most mintha jobban rágyúrtak volna az egészre, több idejük volt átgondolni a részleteket is. A hangzáson is kicsit változtattak, szokás szerint persze jól szól, haladnak a korral. Bizakodok (a dalok hosszát elnézve, ennyi ideig nem lehet alibizni), mi mást lehetne ez után?
Like Like Idézet
0
Torzonborz
4 years ago
Jó kis feszes dal, összességében tetszik az instrumentális része, végre a basszusgitár is rendesen hallható. Oké, itt-ott előjött a "mintha ezt már hallottam volna tőlük" érzés, de ez talán elkerülhetetlen.
Az ének... hát... szerintem ehhez a témához már nem sokat lehet hozzátenni. Én személy szerint nagyon meghallgatnám Damian Wilson urat LaBrie helyén, de valószínűleg ez soha nem következik be.
Like Like Idézet
0
Torzonborz
4 years ago
Mindig is nagy Portnoy rajongónak tartottam magamat, de az utóbbi időben azt vettem észre, hogy nagy kedvvel nézem azokat a koncertfelvételeket (is), ahol Mangini dobol. Mert voltaképpen zseniális a csávó... arról nem ő tehet, hogy az albumokon ilyen xar (volt?) a dobhangzás. Na de akkor most megfüleljük ezt is...
Like Like Idézet
0
Adam
4 years ago
Kezdem azt hinni, hogy velem van a baj, mikor azt tudom csak mondani dolgokra, hogy unalmas. Márpedig ez unalmas. Az elején még volt némi remény, hogy megmenekül a dal, de nagyon hamar kiderült, hogy ez nem rossz nem rossz, de nem is igazán érdekes. Azért úgy gondolom egy-egy jobb dal talán lesz rajta, mint ahogy az elődjénél is volt.
Like Like Idézet

Szóljon hozzá!

Küldés (Ctrl+Enter)