Az idei nyár egyik nagy vitát kavart sajtóüzengetősdije a Rockstar Energy Drink Mayhem fesztiválturné bukását kísérte. Az egyik főszervező most egy friss interjúban megismételte: a jelenlegi zeneipari helyzet egyáltalán nem kedvez a rockszíntérnek, és igenis reális probléma a kellően nagy fizetőképes keresletet vonzó zenekarok hiánya a műfajban.
„A súlyos zenei színtér legnagyobb problémája jelenleg a headlinerek hiánya", szögezte le John Reese társszervező az AltPressnek ismét azt a tételmondatot, amivel már a nyáron is kiverték sokaknál a biztosítékot. „Nem játszhatsz arénákban ekkora produkcióval olyan zenekarok nélkül, akik ténylegesen komoly jegyeladók. Ment egy rakás duma arról idén, mennyire szar a felállásunk, de mindenki elhiheti, hogy szabályosan feltúrtuk a világot zenekarokért, minden egyes kő alá benéztünk..."
Reese szerint természetesen oka van annak, hogy a műfaj az utóbbi években a régi nagyok mellett csupán kevés igazán nagy lemez- és jegyeladót termelt ki. „A heavy rock-zenekarok nem egynapos szenzációként működnek. Egy ilyen zenekar felépítése hosszú időt, rengeteg turnézást, nagy nótákat igényel, miközben a hangzóanyagok kiadására alapozott üzletág meg megy le a vécén. A zenekarok nem termelnek pénzt, miközben egy DJ kiad egy dalt, és utána mindössze egyetlen hátizsákkal körberepüli az egész világot. Egy popelőadó meg jól felfuthat a KISS FM-en, a Hits 1-en, a SiriusXM-en, bekerülhetnek a reklámokba, és nagyon gyorsan berobbannak a köztudatba. Egy agresszív rockzenekarban játszva sokkal kevesebb lehetőséged adódik. És ez tök szomorú, mert a Mayhem nagyszerű teret biztosított a kisebb bandák számára is. Mára egy csomó nagykiadó teljesen kivonult a rockbizniszből, mert sokkal inkább leszerződtetnek egy DJ-t, netán egy popelőadót, aztán szarrá nyomatják a dalukat szerte a világon, és már rövidebb időtávon is busásan megtérül a befektetésük. A súlyos zenei színtér azonban nem így működik."
A két főszervező ezzel együtt nem zárja ki, hogy lesz még valamikor Mayhem turné Észak-Amerikában, de a következő pár év a mostani állás szerint biztosan kimarad.
Hozzászólások
A példám kézenfekvő. És arról írtam, ami a nagy általánosságnak megfelel, ha így jobban tetszik: klasszikus példákkal álltam elő. Most rá kérne térnem mondjuk az elektro csapatokra, de dehogy... A dalszerzési periódus pedig jóval bensőségesebb annál, mint hogy egy szinten emlegessük a koncertezés világával. Figyelni másokra, és figyelni minden másra két igen eltérő emocionális- és idegrendszert kíván szerintem. De csak szerintem. Nem a csak már meglévő tényezők (hangok, hangolások) határozzák meg, hanem aki él vélük, és az eszközök, amikkel alkalmazzák az 'ősi tényezőket,' és az eszközök fejlődnek.
Amikor egy rock csapatban csapatmunka folyik, akkor a számokban összesen három ember impulzusait hallod (a fenti példából kiindulva), míg az utóbbi esetben csak egy emberét. És ez vonatkozik a dalszerzés során felmerülő ötletekre is.
Persze, hogy mélyebb(nek tűnik) a végeredmény, de ha egy csapatban a gitáros csak a gitárral foglalkozik, és mással nem, akkor mindjárt (sokkal) egyszerűbb dolga van annál, aki MINDENT egyedül csinál, és ebbe az utómunkálatok egy része is beletartozik.
Szóval nézzük el már az elektronikus műfajoknak, hogy nem képesek olyan kifejezőek lenni (amúgy meg igen), mert ott egy egészen másik megközelítést kell alkalmazni, és maguk a zenék is egész más elgondolások alapján íródnak.
Nagy faszt. A 78-as Kraftwerk lemez zeneileg es hangzasilag a mai napig etalon a mufajban.
A metál zene közönsége ezen felül még veszettmód primitív is, ha van komolyabb zenekar (pl Nightwish) azt elkezdik fikázni a Slayeresek, stb. Tapasztalatom szerint a DJ közönség nem ennyire élesen szegregált, így könnyebb a tömegeket is elérni.
A rockzene megdolgozott a mostani státuszáért és bár most is vannak kimagasló tehetségek, a sajnos a metálzenébe is egyre több a tehetséges zenész aki szar zenét játszik pl. death metált. Nem kell velem egyetérteni, a helyzet önmagáért beszél.