Joey DeMaio szerint nagyban készül a Manowar immáron tizenhárom éve esedékes új nagylemeze. A basszusgitáros úgy véli: a majdani anyag maximálisan méltó lesz majd a névhez.
A Manowar idei éve eddig a The Blood Of Our Enemies turné jegyében telt, amelyet mi is megnéztünk az év elején Pozsonyban. A körút érdekességét a műsor jelenti: a kötelező greatest hits program mellett a Manowar a negyvenéves jubileum alkalmából váltva játssza a fellépéseken két 1984-es klasszikus albuma, a Hail To England és a Sign Of The Hammer teljes anyagát. A Sign Of The Hammer emellett még idén megkapja ugyanazt az újrajátszós átgenerálozást, amit a Battle Hymnsszel és a Kings Of Metallal már abszolvált a csapat néhány évvel ezelőtt.
Ugyanakkor nagy kérdés, mikor érkezhet tőlük végre a következő, új dalokkal teli album, hiszen ilyennel a 2012-es The Lord Of Steel óta nem rukkoltak elő. A csapat főnöke szerint ugyanakkor lesz új album, és mindenki elégedett lesz majd vele, amikor egyszer megérkezik. „Új zenéken dolgozunk, és amikor megjelent, mindenkinek eszébe jut majd, hogy a jó dolgokra megéri várni – mondta Joey DeMaio a Metal Talknak. – De a The Blood Of Our Enemies 2025 turné bejelentése óta a koncertekre való felkészülésre, aztán a bulikra összpontosítottunk. Egy új turné megtervezése mindig roppant sok erőfeszítést igényel. Az új anyag súlyos, brutális, és minden benne van, amit a Manowartól várnál.”
A Manowar legutóbb 2022 nyarán adott ki új dalokat a The Revenge Of Odysseus (Highlights) EP-n, amely az eredeti tervek szerint amolyan ízelítő lett volna a készülő új albumról, a tervek azonban módosultak.
Hozzászólások
Aki szerint ez lélektelen azt csak sajnálni tudom.
Én is úgy látom hogy illik a bandához. Ráadásul nem helyezi magát előtérbe hanem próbál tényleg csapatjátékos lenni.
Láttam most élőben. Szerintem pazar volt, kurva jól és ízlésesen játszott és maximálisan beleillik a csapatba, korban mindenben.
Ezzel valószínűleg egyedül vagyok ebben a kommentszekcióban de nekem tetszett az a lemez, az agyondigitalizált, vibráló, búgó, zúgó hangzás ellenére is.
Sőt, igazából az az agyonfikázott hangzás adott az egésznek egy olyan primitív bájt amitől talán néhány dal még ütősebbnek is hangzott. Ha az Iron Maiden vagy a Judas Priest adott volna ki ilyen hangzású lemezt, nyilván nekem sem tetszene, de az a helyzet hogy a Manowar barbár, totális metal zenéjéhez tökéletesen illett az a koszos, ótvar, maszatos hangzás.
A dob pedig közel tökéletesen szólt, bár nem vagyok benne biztos hogy nem dobgépet hallunk rajta. És azon az albumon nem is emlékszem rá hogy 1-nél több zenei átkötés lett volna a dalok között. (Legalább 1 csak instrumentális vagy mondókás dal pedig az összes klasszikus albumon is fellelhető volt.) Úgyhogy én kíváncsi leszek ezúttal mivel állnak elő. Ideje lenne már az újrajátszósdik után végre egy normális lemezzel is megörvendeztetni a népet. És mint írtam, ehhez Michael Angelo Batio egy nagyon komoly fegyvertény szerintem.
A szólóban készült dolgai néha már nekem is nagyon öncélúak, azonban amikor egy zenekar tagjaként dolgozik általában elég ütős dolgokkal áll elő.
A hőskorban is önismétlő és közhelyes zenét játszottak, csak akkor még tudtak lemezenként 2-3 slágert írni. Ma már nagyon meglepődnék ha akár 1 jó dal is összejönne nekik -- de persze azért majd adok egy esélyt a lemeznek ha és amikor megjelenik.