Michael Sweet éppen George Lynchcsel közös, kiválóan sikerült Only To Rise albumát promotálja, és ennek kapcsán árulta el: majdnem vele készült el Sebastian Bach legutóbbi lemeze. A Skid Row ex-énekese pedig természetesen jól be is rágott a Stryper frontemberére az elhangzottak után…
„Nem akarom bántani Sebastiant, csak elmondom a véleményemet: szerintem az emberek a régi Sebastianra kíváncsiak”, mondta Sweet az Eddie Trunk Live-ban. „A Skid Row-ban megismert Sebastiant akarják hallani, meg a slágereket. Ő pedig ehelyett modern rockot ad nekik. Szerintem a Give ’Em Hell jó lemez, jól is szól, de nem a fénykort idézi. A Stryper legalább megpróbálta elérni ezt, és a számok igazolták is, hogy az emberek erre kíváncsiak. A Reborn lemezünk kicsit modern volt, a Murder By Pride pedig átmenet a modern meg a régi stílus között. Az első héten ötezer példánynál is kevesebb fogyott belőlük. Aztán kihoztuk a No More Hell To Payt, amelyen visszatértünk a gyökereinkhez, megadtuk a rajongóknak, amit akartak és akarnak. És az első héten majdnem tízezret adtunk el belőle.”
És hogy mi köze ennek Sebastianhoz? Hát annyi, hogy az énekes legutóbb eredetileg Sweettel akart lemezt készíteni… „Megkerestek, hogy csináljak neki egy lemezt: producereljem, és írjunk együtt dalokat is, persze úgy, hogy megpróbálunk visszatérni a múlt erőteljes nótáinak stílusához. Nem valami ósdi anyagról lett volna szó, csak egy adott stílusról, arról a himnikus, Skid Row-ízű dologról, amit mindenki szeret. Ez volt a terv. A menedzsmentek kapcsolatba léptek, én is váltottam pár emailt Sebastiannal. A dolgok elindultak a maguk útján, aztán hirtelen az egész projekt behalt. Először úgy döntött, hogy egy akusztikus lemezt készít, aztán ezt, aztán meg amazt. Én meg egy idő után azt mondtam: oké, srácok, akkor ha valami történik, majd szóljatok. És utána már nem is hallottam erről az egészről, szóval szerintem már nem lesz belőle semmi. Pedig jó lett volna. Most azt mondanám, szerintem velem simán készíthetett volna egy gyilkos lemezt Sebastian. De ezt már sosem tudjuk meg.”
Michael az utolsó mondatával aligha téved, Bach ugyanis egyből reagált a Twitteren az elhangzottakra, méghozzá a szokásos stílusban: „Kedves Michael Sweet! Fogd be a szádat. Mielőtt én fogom be neked.”
Hozzászólások
Legyen a ,,végeredmény'', mint az értékelésnél: 7 pont – vagyis becsületes iparosmunka!
Oszt jó napot!
Nem védek körömszakadtáig senkit, semmit csak úgy rajongásból, talán van némi alapja annak amit írtam. Erre reagáltam: "Azért szerintem elég jelentős differencia, hogy a Subhuman Race-korszakban Bachnak még igencsak volt hangja, ma meg már a stúdióban sem tudják élvezhetőre kovácsolni." A Sweetes dolog csak utána jött. Nem kell félremagyarázni amit írok: ha valakinek nincs hangja, és már a stúdióban sem lehet élvezhetővé tenni, akkor egy másik dalszerzővel sem lesz "marha jó a produkció". Ez nem elvakult rajongás, hanem józan ész és némi tapasztalat. Most már többször leírtam a dolgot. Ha nem értelmezhető, akkor légyszi vegyétek úgy, mintha semmit sem írtam volna. Mert így nem lehet beszélgetni. Hagyjuk inkább az egészet, nincs ennek különösebb jelentősége. Viszont annak örülök, hogy a hangnem alapon maradt
Ezt írtam először. Aztán elolvastam Ádám új hozzászólását, és kiegészíteném ezzel: igen, az, hogy szerinted nem használja okosan a hangját, abszolút elfogadható vélemény számomra! :) Szerintem rekesszük be ezt a beszélgetést, elmondtuk a véleményünket pro és kontra, ennél közelebb már nem jutunk a megoldáshoz. :) Sok sikert kívánok a magazinhoz a továbbiakban is, várom a következő írásaidat. Üdvözlet. Természetesen az üdvözlet neked is szól Bogár!
Ha azt mondom, hogy SZÁMOMRA a régi dolgaihoz képest közel élvezhetetlen, azt elfogadod? Eleve így értettem, de feltételeztem, senki nem gondolja majd azt, hogy a világegyetem nevében teszek isteni kinyilatkoztatást. :)
Amúgy bogar remekül megfogalmazta, nagyjából ezt gondolom én is: nem használja okosan a hangját. SZERINTEM. Ettől még amit húsz-huszonöt éve csinált, azt a mai napig etalonnak tartom, lesz majd nemsokára Subhuman Race klasszik is.
Érdekes volt olvasni a párbeszédeteket. Számomra ismét rávilágított arra, hogy a zene és annak szeretete mennyire szubjektív!
Szinte tökéletesen egyetértek Ádám a Bach-ról alkotott véleményével, de tudom, hogy milyen érzés az, amikor valakinek "beüt" egy előadó vagy album és körömszakadtáig védi. Erre az a legjobb példa, hogy Ádám az egyik hozzászólásában megírta, hogy az utolsó Avenged Sevenfold album nem győzte meg attól, hogy mások nagyra értékelik. Nálam meg úgy betalált az a lemez, hogy most is az szól.
Így megy ez!
Egyébként kifejezetten kíváncsi lettem volna egy Sweet-Bach lemezre. (Szerintem Bach-nak még bőven van hangja, csak nem énekel "okosan".) Egy duettől meg konkrétan szerintem lefosnám a bokámat.
Kezdesz roppant erősen sarkítani, pedig én mindössze annyira gondoltam, hogy Sweet valószínűleg olyan dalokat írt volna neki, amikben olyan fekvések vannak, amik gördülékenyebben mennek. Bár egyébként lehet, hogy igazad van, és ez hiú ábránd, hiszen Bob Marlette meg Steve Stevens sem írt neki olyanokat.
Ami meg az "akkor mi tetszik rajta az embereknek és más portáloknak" kérdéskört illeti, ezzel nem fogsz meggyőzni. Az utolsó Avenged Sevenfoldról is szinte mindenütt jókat írtak, különös tekintettel az amerikai meg angol lapokra, én viszont másfél év távlatából sem érzem úgy, hogy alámentem volna a lécnek azzal a bizonyos 5 ponttal, amin már akkor is egy csomóan felháborodtak. Ízlések és pofonok.
Rendben, a véleményed a te véleményed. :)
Számomra viszont a "ma meg már a stúdióban sem tudják élvezhetőre kovácsolni" mondat egy zöldség. :) Ez meg az én véleményem. És hát nem kell sokáig kutatni, hogy rájöjjünk, hogy mindkettőnk véleményének van még képviselője világszerte. Megváltozott a hangja értsd: öregedett több mint 2 évtizedet és igen, nem tud mindent kiénekelni pont úgy mint 20 évesen. Nem is állítom ezt. Ettől még nem igaz, hogy "élvezhetetlen lenne". Én pl. több pozitív kritikát olvastam a legutóbbi lemezről emlékeim szerint mint negatívat. Ahogy emlékszem, 70 százalékra vagy fölé értékelték azért általában. Nem a magyar portálokra gondolok, hanem összességében, de most belenéztem pár magyar értékelésbe és itt is többen értékelték 70% fölé mint alá az általam most hirtelen átfutottak közül. Egyáltalán nem nehéz végighallgatni az utolsó 2 lemezt, én pl. vidáman megteszem bármikor. Ha Seb. énekét "ma meg már a stúdióban sem tudják élvezhetőre kovácsolni" akkor szinte hallgathatatlan, értelmezhetetlen, értékelhetetlen lenne a produkció, ha már egy Sebasian Bach szóló lemezről van szó. De akkor mi tetszik rajta az embereknek? Vagy zeneileg annyira korszakalkotó, különleges, egyedi pl. az utolsó két lemez, hogy még az élvezhetetlen ének mellett is ad rájuk a kritikusok többsége 7/10 vagy több pontot? Ez bármilyen rendszerben a közepes anyag fölött van bőven. Ezt nem értem. Sebastian szerintem még ma is az átlag felett teljesít, messze az élvezhetőségi határ fölött. Bocs, nem szeretem a szélsőséges kijelentéseket, mert ha nem is olyan, mint 20-25 éve, azért a hallgathatatlantól baromi messze van.
az utánozhatatlanul mézes-mázos modoruk miatt.
De akkor miért is? :)