Elég komoly adagnyi drogot és gyógyszert találtak a rendőrök abban a turnébuszban, amelyben december 3-án holtan bukkantak rá Scott Weilandre, a Stone Temple Pilots és a Velvet Revolver volt frontemberére. Scott exneje és gyermekeinek anyja eközben igen kemény levélben kéri a közönséget, hogy ne szépítsék meg az énekes tragédiáját, és ne tudják be életmódját a művészettel szükségszerűen együtt járó jellegzetességnek.
A TMZ szerint tekintélyes mennyiségű legális és illegális narkotikumot találtak a hatóságok Scott Weiland zenekarának turnébuszán. Ezek között legalább két tasaknyi kokain is ott lapult, nem beszélve némi kannabisz-származékról, Viagráról, egy Xanax-mintájú generikus készítményről, különböző altatókról és egy buprenorfin nevű gyógyszerről, amely pont a drogelvonással járó tüneteket hivatott enyhíteni. Szintén előkerült a buszon némi ziprazidon, amelyet bipoláris személyiségzavarral, illetve skizofréniával küzdő betegeknek szoktak felírni az orvosok – Weilandet 2001-ben diagnosztizálták bipolárisnak. Arról ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy mindezeket az anyagokat Scott hálófülkéjében találták-e meg, vagy valamelyik másik zenész cuccai között. Az énekes szólóbandája, a The Wildabouts basszerét mindenesetre már a tragédia másnapján őrizetbe vették kokainbirtoklás miatt. Zeneipari források szerint maga Weiland is keményen tolta a cracket, illetve rengeteget ivott a halála előtti időszakban, ám a hivatalos toxikológiai jelentésre még négy-nyolc hét közötti időt kell várni.
Mindeközben Scott volt felesége, két gyermekének édesanyja, Mary Forsberg Weiland terjedelmes és brutálisan őszinte nyílt levelet tett közzé exférjéről, amelyben képmutatással, félrenézéssel vádolja a közvéleményt az előadóművészek különböző függőségei kapcsán. „Scott Weiland nem 2015. december 3-án halt meg", írja Mary. „Ez csak a hivatalos dátuma annak, amikor a közönség elkezdte őt gyászolni, és ez volt az utolsó nap, amikor oda lehetett állítani egy mikrofon elé az üzleti haszon és mások öröme reményében. Nagyon nagyra értékeltük a részvétnyilvánításokat és imákat, amiket a gyermekeinknek, Noah-nak és Lucynek küldtek az emberek az utóbbi napokban, de az igazság az, hogy ők ketten – sok más gyerekhez hasonlóan – már évekkel ezelőtt elveszítették az apjukat. December 3-án már igazából csak a remény veszett el számukra örökre."
„Eszünkben sincs vitatni Scott elképesztő tehetségét, kisugárzását és azon képességét, hogy briliáns energiájával akármilyen színpadot azonnal lángra tudott lobbantani", áll a levélben. „Rengetegen voltak kedvesek méltatni a tehetségét az elmúlt napokban, és a zenéje örökre itt marad velünk. De egy ponton valakinek fel kell állnia, és ki kell jelentenie: igen, lesznek még ilyen esetek, mert társadalmi szinten majdhogynem bátorítjuk azt a fajta viselkedést, amit Scott is produkált. Elolvassuk a beszámolókat a pocsék koncertekről, megnézzük a videókat a művészekről, amint összeesnek, és még egy tőlük pár lépésnyire elhelyezett kivetítőről sem képesek leolvasni a saját szövegeiket, aztán rákattintunk a 'kosárba rakom' ikonra, mert a művészet részének tekintjük azt, amivel valójában kórházban lenne a helyük ezeknek az embereknek. És erre most mindenki azt kérdezheti, hogy ugyan honnan tudhatta volna, hiszen olvasták, hogy imádott a gyerekeivel lenni, és évek óta nem drogozott. Senki sem akarja tudomásul venni, hogy valójában egy paranoiás személyiségről beszélünk, aki a saját szövegeire sem emlékezett, és az apasága tizenöt éve során mindössze néhány alkalommal fotózták le közösen a gyerekeivel."
„A Scott iránti reményeink meghaltak, de másokkal kapcsolatban még él ez a remény. Most először végre válasszuk azt, hogy nem szépítjük meg ezt a tragédiát azzal, hogy a rock'n'rollról és a vele járó démonokról beszélünk – ezeknek ugyanis nem kell szükségszerűen kéz a kézben járniuk. Ahelyett, hogy vennél egy lehangoló pólót 1967-2015 felirattal, inkább vidd el a gyerekedet labdázni vagy fagyizni ugyanabból a pénzből."
A levél itt olvasható el teljes terjedelmében, mindenképpen ajánljuk. A Stone Temple Pilots első albumáról, a Core-ról itt emlékeztünk meg.