- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 6117
A Sweet Savage egy réges-régi, belfasti zenekar, akik 1979-ben alakultak, és szerves részei voltak az akkoriban szárnyait bontogató NWOBHM-mozgalomnak. Első körben viszont nagyon hamar, a '80-as évek közepén földbe álltak, erejükből addig a pontig összesen négy darab demóra futotta. A nagylemezre innentől kezdve egy kerek évtizedet kellett várni, és szükség volt hozzá egy igen erős, külső katalizátorra is. Ez pedig az volt, ami miatt a szélesebb rockközönség számára is ismerősen csenghet talán a nevük: legelső demójukon, még 1981-ben megjelent Killing Time számukat ugyanis 1991-ben feldolgozta a Metallica a The Unforgiven maxihoz. Aztán persze ez is megjelent a Garage Inc. gyűjteményes anyagon, a Sweet Savage pedig turnézott is együtt Hetfieldékkel, sőt, énekes/basszusgitárosukat, Ray Hallert párszor még színpadra is invitálták.
- Részletek
- Írta: Tusán Zoltán
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 6387
2025 tavaszán megjelenő anyagról van szó, mivel azonban a RockStation hasábjain megjelent méltató cikken kívül itthon senki sem emlékezett meg róla idáig, gondoltam egy bátrat és klaviatúrát ragadtam. A fellelhető információk csekély mennyiségére tekintettel szinte szó szerint a semmiből berobbanó zenekar esetében kiemelkedő minőségről van szó, az pedig külön érdem, ahogy az underground legmélyéről érkező anyagdömpingben is képes volt már első belehallgatásra felhívni magára a figyelmet.
- Részletek
- Írta: Király Zoltán
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 6092
Az elmúlt nagyjából két és fél évtizedben Andreas Hedlund neve összeforrt az epikus, folkos, progos és blackes alapú zenével. Albumai többségén ezek keverékét játssza, főként azokon, amelyeket saját művészneve alatt ad ki. Vintersorg szólóban (is) nagyon kiegyensúlyozott életművet tett le az asztalra, és ezek között szép számmal találhatóak svéd anyanyelvén előadott dalok is, ahogyan ez az új dalcsokor is, amely tavaly ősszel jelent meg. Mindenképpen úgy voltam vele, hogy meg kell emlékezni róla, mert tele van fogós és mélységükben is kibontakozó szerzeményekkel. Mindegyik szám szépen kifejtős 6-7 perc, de meglehetősen sok gyors résszel. Változatosság nélkül nem is lehetne labdába rúgni, ám a Vattenkrafternas Spelen szerencsére minden adott a teljes boldogsághoz.
- Részletek
- Írta: Draveczki-Ury Ádám
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 6825
Valamelyest meglepett Rob Zombie új albuma, a képregényes-rajzfilmes-pulpos horror-sokkrock nagymestere ugyanis nagyon-nagyon rég nem fogalmazott ennyire egységesen metálosan és zúzósan. Elsőre azt hittem, ezek csupán a felszínes benyomásaim, némi ismerkedés után azonban már azt is meg merem kockáztatni, hogy egyenesen a White Zombie óta nem tett le az asztalra olyan súlyos albumot Rob, mint a The Great Satan. Mindebben ugyanakkor a szokásos rock'n'rollos kikacsintás is ott rejlik, szóval a lemez közben az előző albumok abszolút szerves folytatása is.
- Részletek
- Írta: Király Zoltán
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 5913
Az Impureza tele van meglepetésekkel. Első blikkre, ha spanyol címeket látok, az anyaországon kívül Latin-Amerikára asszociálok, ám a Tisztátalanság egy orléans-i, úgymond „francia″ csapat, bár a tagok nevei közül több is spanyolos hangzású. Nevüket nem is hazudtolják meg, mivel a csapat spanyol szövegeket ír, ráadásul hispán történelmi témához nyúlnak ezen az albumon. Az Alcázares a spanyol reconquista több évszázadon átívelő történelmi eseménysorozatát zenésíti meg: a középkori Ibériát felszabadító, 722 és 1492 között dúló harcokat, amelynek során kiszorították a félszigetről az Al-Ándalus nevű, arab fennhatóságú államot. Az egyik legismertebb spanyol tartomány nevét e régi állam kölcsönözte, és az arab múltról elnevezett Andalúzia adta a világnak a flamencót.
7. oldal / 1263