- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 5493
Nem vagyok fekete öves George Lynch-rajongó. A Dokkent azért persze szeretem – és nem csak a klasszikus albumokat –, a gitáros szólómunkássága kapcsán viszont inkább csak szemezgetni szoktam. Eleve, mára igen terjedelmes lett az életműve, másrészt meg sokszor szinte követhetetlen, hogy mikor, kikkel és milyen név alatt muzsikál. Ahogy az is, épp hogyan vélekedik a Lynch Mob visszavonultatásáról. Merthogy George már évekkel ezelőtt elkezdte rebesgetni a banda leépítését: 2020 környékén arról volt szó, hogy kijön a Wicked Sensation újrakiadása, aztán nem lesz több album, sőt, turnézni sem fognak ezen a néven. Ehhez képest lett album, kettő is. És ott volt a The Final Ride „búcsúturné" is ugye, tavaly év végén meg csak kijött azért a Dancing With The Devil. Ami már tényleg a történet vége. Vagy nem. Ez az állandó kavarás is közrejátszhatott viszont abban, hogy nálam kissé elsikkadt a lemez érkezésének híre, és csak idén év elején került a kezembe.
- Részletek
- Írta: Tusán Zoltán
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 5952
A lemez- és hírdömping kapcsán a minap egy nálam nagyságrendekkel felkészültebb személy hívta fel a figyelmemet arra, hogy képtelenség mindenre figyelemmel lenni, és nem is biztos, hogy érdemes. E kijelentés igazságát nem vitatva, a Temple Of Void mellett vétek lett volna elmenni, mivel eddig nálam teljesen radar alatt mozogtak, másrészt alapvetően bírom az efféle muzsikát, és teljesítményük megérdemli a figyelmet – akkor is, ha nem vagyok felhőtlenül lelkes.
- Részletek
- Írta: Tusán Zoltán
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 6073
Tovább haladva a legutóbb megkezdett úton, ezúttal egy másik amerikai, egészen pontosan Philadelphiából indult csapatra hívnám fel a figyelmet, mert legalább olyan minőségben alkotnak, mint a Behölder, és a választott stílust ők is némi extra hozzávalóval fűszerezik. Miután a banda eddig elkerülte a Shock! hasábjait, ezért érdemes összefoglalni a társaság eddigi történetét, és kicsit áttekinteni, honnan hová jutottak. Megalakulásuk 2012-2013 fordulójára tehető, az alapító tagság Brook Wilson énekes (aki kezdetben basszusgitárt is kezelte), Enrique Sagarnaga dobos és Steve Jansson gitáros. Frank Chin pár évvel később csatlakozott, aki átvette a basszusgitárt Wilsontól, majd 2022-ben továbbadta azt Matt Knoxnak, Chin pedig ritmusgitárra váltott, így ezt követően máig kétgitáros felállásban alkotnak. Az utolsó mozaikdarab ugyancsak 2022-ben került a helyére fix tagként Tanner Anderson billentyűs személyében. Nevezettek a Crypt Sermon létrehozása előtt sem voltak ismeretlenek egymás előtt, különböző alakulatokban már együtt zajongtak az underground bugyraiban.
- Részletek
- Írta: Király Zoltán
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 6160
Egyes bandák szeretnek minden elvárással szembemenni. Szinte pontosan tíz éve a Vektor is ilyen volt, amikor egy 73 perces mesterművön a komplex death metallal is flörtölő thrash női énekkel, bluesos szólókkal színesített, progresszív megközelítését nyújtották. Mielőtt túl nagy vektorozásba kezdenék: hasonló összetevőkből gyúrta össze saját világát a Cryptic Shift is, de némileg technikásabb (ez nem előny vagy hátrány, hanem semleges ténymegállapítás). A leedsi csapatnak ez a második lemeze, a debütálás (Visitations From Enceladus) óta eltelt hat év során volt idő ötleteket gyűjtögetni, rendesen kiérlelték új anyagot. Szükség is volt erre, mert a srácok szövevényes muzsikában utaznak.
- Részletek
- Írta: Király Zoltán
- Kategória: CD kritika
- Találatok: 6101
Az Obscura családfája lassan akkorává nő, mint a Deep Purple-é, és mindenféle stílus felé kalandoznak is már a nyúlványai. Mióta kimondott átjáróház lett a kiindulópontot jelentő csapat, a zenészek akarva-aratatlanul is kénytelenek új utakra lépni, de anélkül is színes lenne a felhozatal. Van így nekünk Thulcandra, ahol Steffen Kummerer kiéli a dissectionös, dallamos black metal iránti hajlamait, de létezik európai power metal leágazás is (Eternity's End), ám természetesen a leggyakoribb és legtermészetesebb ettől a zenészcsaládtól az ilyen-olyan hatásokkal flörtölő progresszív és/vagy technikás death metal (Noneuclid, Alkaloid, Hannes Grossmann szólóban).
6. oldal / 1263