Nyomtatás
Kategória: Hírek
Találatok: 4134

Egy friss interjú tanúsága szerint eredetileg sokkal nagyobb szerepe lett volna a Guns N' Roses Not In This Lifetime turnéjában Steven Adlernek, ám az a bizonyos tavalyi hátsérülés közbeszólt. A dobos szerint ugyan Frank Ferrer kiváló zenész, ebben a formában nem is lehet olyan a csapat, mint vele lenne.

0218gnr

Ma már gyakorlatilag közismertnek tekinthető, amiről egy éve még csak pletykáltak: Steven Adler valóban próbált a Guns N' Rosesszal a Not In This Lifetime turnéra készülve, és értelemszerűen nem kizárólag azt a pár dalt gyakorolták, amit aztán a dobos itt-ott elnyomott a bulikon volt zenésztársaival különleges vendégként. Ha hihetünk Stevennek, eredetileg sokkal nagyobb szerepe lett volna az egész újjáalakulásban. „Én úgy értelmeztem, hogy én játszom majd a teljes Appetite For Destruction- és Lies-anyagot, és hármat vagy négyet a Use Your Illusion dalai közül is", mondta Mitch Lafonnak adott interjújában a dobos. „Frank Ferrer pedig, aki fantasztikus, remek srác, a Chinese Democracy nótáit vitte volna, meg még néhány másikat. Velem kezdődtek volna a bulik, hogy egy időre leváltson, és aztán a zárásban is én jöttem volna ki. És teljesen elégedett is voltam ezzel a forgatókönyvvel."

A krach gyakorlatilag az utolsó pillanatban, a Guns tavaly április 1-jei hollywoodi bejátszó fellépése előtt ütött be. „Készen álltam a troubadouros bulira, próbáltam januárban, februárban, márciusban, de a második közös próba előtt, nyújtás közben éreztem, hogy valami baj történt. Eljátszottunk még hét nótát, de akkor már nagyon fájt a hátam. Este nyolcra értem haza, de éjfélkor már fel sem bírtam állni. Szörnyű volt. Két hétre teljesen kidőltem, aztán meg is műtöttek, de mire elérkeztünk a Troubadourig, már készen álltam. De akkor Duff felhívott, és közölte, hogy nem velem csinálják meg a koncerteket. Elsőre azt mondtam, ő a legnagyobb szemétláda a világon, és rácsaptam a kagylót. Utána aztán visszahívtam, és üzenetet hagytam, amiben bocsánatot kértem, mert igazából magamra haragudtam. Hogy bassza meg, nem vagyok képes ismét összejönni a srácokkal annyi év után, miután megadták nekem a lehetőséget erre."

Steven szerint nem azért játssza végül Ferrer a teljes programot a koncerteken, mert így kedvezőbbek a turnébiztosítási kondíciók. „Nem erről van szó, egyszerűen csak nem kaptam meg végül a lehetőséget. Olcsóbb, ha csak Frank van ott. Így nem kellett annyit fizetniük. És én is azért vállaltam el a fellépéseket, mert ismét velük akartam zenélni, hiszen annyira nagy szükségem azért nekem sincs a pénzre. Frank egyébként nagyszerű dobos, de nem úgy játszik, mint én, és én sem úgy játszom, mint Matt Sorum, aki pedig nem úgy játszik, mint Frank. Mindnyájunknak megvan a maga stílusa, de a korai lemezeken az én dobolásom hallható, és mindenki azokon a dalokon nőtt fel. Vagyis amikor Frank játssza őket, nem a megfelelő módon teszi ezt. Remekül tartja az ütemet, maradjunk ennyiben. Mondjuk úgy, hogy amikor elkezdték játszani a Mr. Brownstone-t, egészen a refrénig fel sem ismertem. Ne már, ez volt a Brownstone? De hát azt egyből vágja az ember, ott van benne az a hatalmas groove, amit beletettem... De ahogy mondtam, mindenkinek megvan a maga stílusa."

Steven tavaly, Dél-Amerikában már csak egy-egy számot játszott két bulin, és itt mintha lett volna valami félréertés is közte és társai – értelemszerűen elsősorban W. Axl Rose – között, a részletekről azonban nem akart beszélni. Annak is megvan az oka, hogy az eddigi idei koncerteken miért nem lépett fel. „Félreértettem a dolgot, mert azt hittem, a meghívás egyaránt vonatkozik Ausztráliára, Japánra és Thaiföldre, de kiderült: vagy ez, vagy az, vagy amaz. És erre azt mondtam: így nem tudom vállalni. De a régi problémák a tavalyi fellépésekkel így is lezárultak, amiért hálás vagyok."

Steven tehát a fentiekkel együtt sem haragszik senkire, bár igazából azt szeretné, ha a jövőben lenne olyan koncert is, amelyen a teljes Appetite For Destruction-felállás lép színpadra. „Megkérdeztem Slasht, hogy nem vetné-e fel a dolgot Axlnek. Júliusban harmincéves az Appetite, szóval csinálhatnánk négy-öt koncertet a teljes albummal, mellé előszednénk a Civil Wart, meg még olyasmiket, mint mondjuk a Patience, és felvennénk. És ennyi. Ha Axl elégedett, utána lehetne folytatás is. De ez csak az én elképzelésem."