Szigorú telefontilalom mellett koncertezik a Ghost. Tobias Forge szerint a döntéstől előzetesen még saját környezetük is tartott, de maximálisan bevált, és hamarosan számos zenekar követi majd a példájukat.
Teljes telefontilalom lépett érvénybe a Ghost aktuális turnéján, amelynek keretében az amerikai listavezető Skeletá lemezt népszerűsítik. Minderre a több zenekar, például a Misfits által is alkalmazott speciális, tasakos megoldás ad lehetőséget: a Yondr nevű céggel együttműködve a biztonságiak érkezéskor minden nézőnek egy speciális tokba zárják a készülékét, amelyeket a rajongók végig maguknál tarthatnak, ám a pakkokat kizárólag a biztonsági személyzet képes kinyitni. Amennyiben valakinek sürgősen telefonálnia kell, netán hívása érkezik, a helyszíneken lesznek e célra elkülönített helyiségek, a nézőtéren, külső segítség nélkül azonban lehetetlen hozzáférni a telefonokhoz, és ha valakit mégis telefonhasználaton kapnak, azt azonnal kivezetik a koncertről.
„Ellenállás, ó, hogyne – mondta Forge, amikor a HMV Vaultban egy rajongói kérdezz-felelek keretében arról faggatták, saját környezetében tapasztalt-e ellenkezést a telefontilalommal szemben. – Ha nem is erőből, de inkább arra próbáltak rávenni, hogy gondoljam át újra a dolgot. Tudod, előadóként először a menedzsereddel, az ügynököddel beszélsz, megosztod velük az ötletedet, mire egyből érkezik a válasz: aha, biztos vagy benne? Aztán: igen, ez egy jó ötlet, de... Mivel ez az egész nagyon sok adminisztrációs többletterhet jelent, nem is beszélve a koncertek gyakorlati lebonyolításáról. És ha valami nehezíti a dolgokat, arra mindig, mindenki összevonja a szemöldökét. Nyilván alaposan át kellett gondolnunk ezt az egészet. Mivel jár? Ki csinált korábban ilyet? Ja, nem sokan. Oké, de mégis kik? Meg persze mindenki tudni akarta, milyen költségekkel jár időben és pénzben."
Forge szerint az egyes közönségek habitusa régióktól függően eltér, egyvalamit azonban így is megfigyelt. „Telefonnal vagy anélkül, bizonyos helyeken visszafogottabbak a nézők, máshol meg épp ellenkezőleg, roppant lelkesek. Akkor vágott mellbe igazán ez az egész, amikor olyan országokba tértünk vissza, ahol általánosságban sokkal szenvedélyesebbek szoktak lenni, aztán kiálltunk a színpadra 18 ezer ember elé, és mondjuk tízezren telefonnal a kezükben álltak odalent, és már nem is ugráltak. Te meg ilyenkor nézel, hogy ez meg mi? Mi a franc történt itt? Nem nevezném ezt tiszteletlenségnek, mert szerintem a többség bele sem gondol: úgy vannak vele, hogy senkit sem érdekel, mit csinálnak, szóval megállnak hátul és fotóznak, vagy felvesznek egy dalt. Vagyis nincs szó róla, hogy az egyén önmagában rosszat akarna, de mégis megváltozik emiatt az összkép. Főleg, mivel előadóként azt várod, hogy mindenki kurvára meg fog vadulni, aztán azzal szembesülsz, hogy eltelt tizenhárom év, és közben egyre kevésbé és kevésbé és kevésbé vonhatók be a koncertbe a nézők, mert a telefonjukkal foglalkoznak."
Tobias nem rejtette véka alá: lassan közelített ahhoz a ponthoz, amikor már azon is elgondolkodott, egyáltalán van-e kedve ehhez az egészhez. „Azt mondtam, ha ez így megy tovább, akkor inkább nem csinálom, mert ennyire elértéktelenítik a dolgot a telefonok, főleg a miénkhez hasonló show-k esetében. Nem mindenkinél olyan kötött a koncert, mint nálunk: nyilván van ebben is helye az egyéni húzásoknak, de szükség van bizonyos menetrendre, és ilyen körülmények között a közönségből táplálkozunk. Ez pedig nagyon lényeges ahhoz, hogy lejátsszuk a bulit."
A Ghost maximálisan elégedett az idei turné telefontilalmának eredményével. „Abszolút bevált. Megváltoztatta az életünket, bassza meg! Amikor az első este levonultunk a színpadról, mind azt mondtuk: így bizony teljesen más érzés ez az egész. Szóval innentől fogva így csináljuk. És szerintem sok zenekar figyel bennünket, és már azon gondolkodnak, hogyan ültethetnék át magukhoz is ezt az egészet..."