Motörheadből, Venomból és az ősi európai speed/thrash zenékből táplálkozó, blackeskedő metal a legkezdetlegesebb fajtából.

Az intro alatt nagyon zúgnak azok a harangok, majd rögtön utána egy igencsak elcsépelt középtempós téma, unalmasan mormogó vokalizálás és roppant fárasztó szövegek veszik el az ember kedvét a folytatástól, pedig hátravan még tizenkét tétel! Ezután indul be a gyorsulás egymástól alig megkülönböztethető dalok formájában és kisebb megszakításokkal meg is marad végig, pontosabban az ismét belassuló zárószámig.

Szűkebb hagyományőrző, elitista black metalos körökben ideig-óráig talán beszédtéma lehet az album, a többiek gyorsan felejtsék el!