A Mannhai nevéről eddig még nem nagyon lehetett hallani, gyanítom ez mostantól gyökeresen megváltozik. A zenekart '99-ben alapította Oppu Laine, az Amorphis volt basszusgitárosa, valamint Ilka Laaksomaa gitáros, hozzájuk csatlakozott Junior Pietinen dobos és Joanitor Muurinen énekes.

A Sons Of Yesterday's... albummal kitűnő debütálást hajtott végre az északi brigád, bár szőrösszívű kritikusok szerint a jól bevált stoner rock receptet használták fel újra. A kitűnő hangzással megáldott lemez, dörgő, ugyanakkor nyers, stoner rock kövület, egyetlen hibás elem nélkül. Joanitor Muurinen énekes hangja szigorú, engem picit Lee Dorrianre (Cathedral) emlékeztet.

A lemezen kevés üresjáratot enged meg a ritmusszekció, és ha akad egy rövid kis laza elszállás, másodperceken belül rögtön tonnás riffek kúsznak vissza a hangszórókba. Tetszik, ahogy a dalok beindulnak, nem egy nótában olyan intenzív a nyitás, hogy kellő hangerőnél rögtön nekipréselődsz a széknek. Kiemelkedő nóták akadnak is bőven: Gazers Of The Red Hot Stones, Lowbrow.