CD kritika

Epikus metal - ez áll az infólapon, meg az is, hogy ez egy nagyon régi zenekar, akik Kansasban éldegélnek. Annak idején (még a nyolcvanas évek elején) meghatározták olyan klasszikus csapatok hangzásvilágát, mint a Manowar, a Warlord vagy az Omen. Állítólag. Ez a dupla cd a csapat első két lemezét tartalmazza, újramasterizálva, dalszövegekkel, fotókkal, de az eredeti borítóval és most először lehet cd-n kapni őket.

Az Invasion 1980-ban jelent meg és hát nem mondom, hogy leszakította a fejemet, de persze nem a hangzásra értem, az a korhoz illően vékony és mai mastering után is kb. úgy szól pl. a dob, mintha egy sámlin kopogna valaki, közben hat szobával arrébb gitároznának egy kis magnón keresztül, az énekes meg a fülembe nyökögne elég semmilyen, énekelni nem tudó hangján. Mai fülnek ez már elég sovány. Elég hosszúak is a dalok 6-8 percesek, az utolsó meg 13. Van bennük némi pszichedelia is.

Akkoriban megjelentek már Judas Priest, Black Sabbath lemezek, mint alapvetések. Valahogy a Manilla Road nem igazán talált bele az erősebb rock/metal világba, de még nem szakadt el teljesen a hetvenes évekbeli hippi-feelingtől. Számomra elég jellegtelen a zenéjük. A mai demós csapatok azért simán lekörözik őket hangszeres tudásban, ha ma ilyen demót küldene valaki, szénné cinkelné őket mindenki, de hát ugye ez a zene bő 24 éves... Bár az is igaz, hogy léteznek olyan huszonéves lemezek, amelyek a mai napig megállják a helyüket. Ugye.

A Metal címet viselő lemezük 1982-es, rövidebbek a dalok, kicsit lényegretörőbbek. Az énekesük még mindig nem tanult meg énekelni - pedig azt hiszi -, nagyjából egy vonyító kutyára hasonlít a stílusa. A hangszeresek továbbra is pontatlanok, persze akkor nem editáltak mindent agyon, felnyomták a stúdióban feelingből, 'oszt kész. A zene továbbra sem metal, viszont borzasztó. Az az érzésem, hogy huszonsok éve sem lettem volna a rajongójuk. Jellegtelenek, kult státusz ide vagy oda.

Érzésem szerint csak azok számára okoz eufórikus örömöt a lemez, akik annak idején is kedvelték a csapatot. Tiszta mázli, hogy ezt nem kell pontozni...