Az atlantai Daath legutóbbi, The Hinderers albumáról írott kritikámban jegyeztem meg, hogy ez a csapat okozhat még meglepetéseket a jövőben. Nos, eltelt két év, s időközben jelentős változások történtek az együttes berkein belül. Nevezetesen egy huszárvágással megszabadultak az addig énekesként és billentyűsként tevékenykedő Mike Kamerontól, s helyére becserkészték Sean Z-t, aki viszont csak hangszálai nyüstölésével járult hozzá a banda zenei palettájához.

Így teljesen ki is került a képből az enyhe indusztriális hangulat, mely az addig használt szintetizátornak és más samplereknek volt köszönhető. A friss mű ezáltal kevésbé nevezhető kísérletezősnek, jóval kiszámíthatóbb frazírok sorjáznak ezen a bő 40 perces korongon, de mindennek ellenére a végeredmény mégis egy letisztult, technikás és nem utolsó sorban fogós alkotás lett.

Már a nyitó Sharpen The Blades modernkedő death metalos döngölései nyilvánvalóvá teszik mindenki számára, hogy a hideg, gépies hangeffekteket el is lehet gyorsan felejteni. Őrületes szólók, remek dobtémák - Kevin Talley korunk egyik legfigyelemreméltóbb ütőse - és puritán, már-már old school szellemiség jellemzi az újkori Daath muzsikáját. Ez a hozzáállás úgy a lemez feléig bőven elég is, ám aztán hirtelen elkezd hiányozni valami. Valami, ami ma már sajnos nem jellemzi ezt a tehetséges gárdát: az egyediség. Sorban érkeznek a kellemes death/thrash témák, tuka-tuka sorozatok, marcona betonozások és még hangulatos szólókból is akad jó néhány, ám aki él-hal az extrém zene tágas világáért, az itt nem nagyon fog olyasmit hallani, amivel ne találkozott volna már máshol. Egyedül a rövid átkötő Duststormban, valamint az azt követő, ...Of Poisoned Sorrows-ban sejlik fel valami a múlt experimentalistább felfogású Daath-jából, és bizony, ilyen megvilágításban már némileg visszalépésnek tűnik a The Concealers. Főként emiatt az új Pestilence albumhoz hasonlóan ezt a művet is igen nehéz megítélni.

Akik most először találkoznak a Daath zenéjével, valószínűleg nem értik majd a nyavalygásomat, és igazat is adok nekik. Első osztályú muzsikusok aprólékosan kidolgozott munkája a The Concealers, minden további nélkül ott a helyük a mai death mezőny élvonalában. Ám a csapat mégis elvesztett valamit Mike Kameron kiválásával, amitől a Daath egy olyan zenekarrá vált, amelyre érdemes volt odafigyelni. És érdemes még mindig, én azonban remélem, hogy következő húzásuk már ismét valami váratlan lépés lesz. Ettől függetlenül a The Concealers még könnyen beeheti magát az év végi listámba.